Pszichiátriai Otthon

Az Otthon története röviden
 
 
Magyar Károly Kamondon született 1869. július 24-én. Középiskolai tanulmányait Kalocsán, Kalksburgban, egyetemi tanulmányait a bécsi és budapesti tudományegyetemek jogi fakultásán végezte. Elvégezte ezen kívül a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát is.
Itt a növénytermesztéssel kapcsolatban a következő tantárgyakat hallgatta:
 -           általános növénytermesztés, talajismeret, földmértan, kertészet és szőlőmívelés, különleges növénytermesztés, növénykórtan, erdészettan I. II.
 
 
Állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak a következők voltak:
-           általános állattenyésztés, szarvasmarha tenyészet, lótenyésztés, tejgazdaság, sertéstenyésztés, juhászat, állatgyógyászat.
A gazdaság működtetéséhez gazdasági ismeretekre is szükség volt, amihez az alábbi tárgyak tartoztak:
-           nemzetgazdaságtan I. és II. statisztika, gazdasági technológia I. és II., géptan és eszköztan, gazdasági építészettan, gazdasági üzemtan, jószágkezeléstan, gazdasági számviteltan.
 
Kiváló tanárai közül a növénytermesztéstant Cserháti Sándor, és nemzetgazdaság-, üzem- és jószágkezeléstant Hensch Árpád oktatta. Vizsgáit kitűnő eredménnyel végezte.
 
  Különböző országos és Veszprém megyei egyletek agilis szervezője, vezetője, tagja volt. Az általa megszervezett és 1907. április 28-án megalakult a Devecservidéki Gazdakör elnöke, az azonos című negyedévenként megjelenő lapnak felelős szerkesztője, ennek hasábjain a nehéz háborús időkben is az eredményes mezőgazdálkodás lánglelkű buzdítója, községe és az egész devecseri járás gazdaságtársadalmának jóakaró, pártfogó vezére volt. A Veszprém megyei Gazdasági Egyesületnek 1908-tól alelnöke, 1917-től elnöke.
 
Úttörő tevékenysége az egyedi termelési adatokon nyugvó korszerű állattörzskönyvezés. Tenyésztés és takarmányozás terén megreformálta az egész ország szarvasmarha törzskönyvezését. 1908. évi dániai és svédországi tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatai alapján megszervezte hazánk első tejtermelést ellenőrző egyesületét.
 
Nem csak a gazdasági egyleteknél volt jelentős a munkássága, hanem Veszprém vármegye közigazgatási életében is. Nyolc éven át /1910 -1918/ képviselte a somlóvásárhelyi kerületet munkapárti programmal, s mint országgyűlési képviselő sokszor feltűnt országos érdekű szónoklataival. 1920-ban gazdasági főtanácsosi címet kapott, 1922-ben pedig Veszprém vármegye főispánjává nevezte ki a kormányzó. Főispáni méltóságáról 1926. november havában mondott le. A vármegye törvényhatósága 1927-ben a Felsőház póttagjává választotta.
 
Azt az időt, amelyet Veszprém vármegye főispáni székében töltött, szintén a vármegye érdekében használta ki. Lankadatlan szorgalmával és fáradhatatlan munkabírásával, amihez kivételes politikai és közigazgatási tehetsége párosult, kifogástalanul és igazságosan vezette Veszprém vármegye ügyeit.  
 
Nehéz és válságos idők főispánja volt és e nehéz és válságos idők dacára is megállta helyét. Főispánná a kormány bizalma és a közegysége és szeretete nevezte ki. Tisztségét, amelynek betöltése nehéz és háládatlan feladat, valóban a közjavára vállalta. Magyar Károly sikerrel vette fel a harcot a gáncsoskodásokkal szemben is.
 
Közéleti tevékenysége nagyon sokoldalú; a mezőgazdasági és falusi szövetkezetek korszerűsítése, előbbre vitele, a közegészségügy, a népjólét, a közművelődés, az útügy, a birtokrendezés és a közigazgatás igen sok területén is aktív részt vállalt kora problémáinak megoldásában. A devecseri kerület országgyűlési képviselőjeként interpellációkban emelte fel szavát és szolgálta az ország mezőgazdaságának egyetemes érdekeit. Említésre méltó és nevével összefüggésbe kell hozni még az alábbi tevékenységeit:
 
  •            1912-ben az állatok törzskönyvezése,
  •            veszprémi Múzeum építése,
  •            cselédeket 75 éves korukban nyugdíjazta,
  •             nagykamondi katolikus templom építése.
 
  Hermann Ottóval kötött barátságának eredménye a kastély mögött található 3 hektáros park, bővítése, ápolása, gondozása.
1931. május 21-én bekövetkezett halálával a Dunántúl egyik igen lelkes és szüntelenül tevékenykedő, a közérdek javán munkálkodó egyénisége szállt sírba.  
 
Halála után a gazdaságot özvegye, leánya Magyar Gizella támogatásával vezette, majd azt – a gazdasági nehézségek miatt – 1938. február 27-én hatvanegy kis- és nagykamondi kisgazdának kishaszonbére adta.  A parkot leánya tovább gyarapította, ahol jelenleg több mint száz fajta fát és cserjét találunk. A II. világháborút követően itt is nagy pusztítást végeztek, elsősorban az építkezésre felhasználható fenyők között. A további fairtások megakadályozására 1955-ben védetté nyilvánították.
 
A kamondi idősek otthonát az 1949-ben államosított területen alakították ki, amely ezt követően több funkciót is betöltött. Működött benne irodaház, kultúrotthon, terménybegyűjtő. A kastély, a cselédlakások és a birtokon található angolparknak mondható ligetes, fás terület megfelelő volt szociális feladat ellátására. A létrehozását a Devecseri Járási Pártbizottság kezdeményezte a Veszprém Megyei Tanácsnál. Az Egészségügyi Minisztérium levele alapján, működését engedélyezték: „50 férőhellyel az 1958. évre engedélyezve van.”
 
Veszprém Megyei Tanács VB. III. Igazgatási Osztálya 1958. október 22-i határozatában átadta az ingatlant a Járási Tanács VB. Egészségügyi Csoport kezelésébe. 
 
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1958. december 3.-i száma így jelzi a szociális otthon létesítését: „A Veszprém megyei Kamond községben Magyar Károly földbirtokos egykori kastélyában szociális otthont rendeznek be.” Megtudhatjuk az írásból, hogy az idősek számára átadásra kerülő, elhanyagolt épület felújítása több mint százezer forintba került, melynek tágas szobáiban 50 idős ember talál otthonra. Az épületet körülvevő  park is szintén a lakók nyugalmát szolgálja. 
 
1958. december 22.-án 23 férőhellyel Devecseri Járási Tanács Szociális Otthona néven kezdte meg működését. Igazgató: Jánossy Gyula. Az otthon fenntartója a Devecseri Járási Tanács volt, felügyeletétét, ellenőrzését a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya látta el. A tanácsok kebelében a szociális igazgatást kezdetben önálló, majd az egészségügyi osztályokon szervezett szociálpolitikai csoportok látták el.  Az ellátotti létszám évről-évre növekedett, 1964-1966-ig 131 fő, 1972-1978-ig 142 fő volt. 1996 tavaszán a fenntartó, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gondozási struktúra megváltoztatásában határozott. Az időskorú otthon helyén pszichiátriai betegek ápolásában és gondozásában határozta meg a feladatot 80 fővel, majd 1997-től a mai napig az engedélyezett létszám 100 fő.

 
Online
vendég: 1, tag: 0 ...

legtöbb 54
(tag: 0, vendég: 54) - szept. 22. - 20:45

Tagok: 16
Legújabb tag: kisbogyo
Nincsenek események a hónapban.

HKSCPSV






1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031




Szavazás


Három év alatt három mulatós sztárvendég lépett fel településünk falunapi rendezvényein. Melyik előadó produkciója tetszett jobban?



2012 - ben: A két "zsivány"

2013 - ban: Matyi és a Hegedűs

2014 - ben: Dömötör Balázs



Kiírta Asbóth Szabolcs
szavazat: 49
Korábbi szavazások